Jézust halálra ítélik
Jézus érzései és gondolatai: Nemrég ünnepeltem meg a húsvétot a tanítványaimmal. Nagyon vágytam erre. Az utolsó húsvét a szenvedés előtt, azelőtt, hogy visszatérnék hozzád, Atyám! Hirtelen azonban zavar keletkezett. Az egyik tanítvány szívében az ördög felébresztette a gondolatot, hogy eláruljon engem. A Getszemáné kertjébe jött, hogy találkozzon velem. Egy szeretetet kifejező gesztussal köszöntött, és ezt mondta nekem: „Üdvöz légy, Rabbi!”. És csókot adott nekem. Mekkora keserűséget éreztem ekkor! A vacsora során imádkoztam hozzád, Atyám, hogy te őrizd meg tanítványaimat a te nevedben, hogy egy legyenek, ahogyan mi is egy vagyunk.
Jézus vállaira veszi a keresztet
Jézus érzései és gondolatai: A kormányzó katonái vesznek körül. Számukra már nem is vagyok emberi személy, csak tárgy vagyok. Játszani akarnak velem, gúnyolódnak rajtam. Ezért királynak öltöztetnek. Készen áll egy korona is, de tövisekből. Nádszállal ütik a fejemet. Leköpdösnek. Kivezetnek az épületen kívülre.
Jézus először esik el a kereszt alatt
Jézus érzései és gondolatai: Meginog a léptem, ahogy elindulok a Kálvária felé. Sok vért vesztettem már. Nehezen hordozom a fa súlyát, amelyet vinnem kell. Ezért hát a földre rogyom. Valaki felemel. Sok embert látok magam körül. Biztosan van közöttük olyan is, aki szeret engem. Mások azonban csak kíváncsiak. Keresztelő Jánosra gondolok, aki nyilvános életem kezdetén ezt mondta: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”. Most kinyilvánul ezeknek a szavaknak az igazsága.
Jézus találkozik édesanyjával
Jézus érzései és gondolatai: Ott van a tömegben az édesanyám. Hevesen ver a szívem. Nem látom őt jól. A vér az arcomba folyt. Amikor még csak negyvennapos voltam, Mózes törvényének megfelelően elvittek a Templomba, áldozatbemutatásra. Apámhoz és anyámhoz egy próféta beszélt. Simeonnak hívták. A karjaiba vett engem. Azt mondta, hogy„az ellentmondás jele” leszek, és hogy anyámnak „tőr járja át a szívét”. Ebben a pillanatban ezek a szavak égető valóságot képeznek neki és nekem. Ma beteljesül annak a napnak az áldozati felajánlása.
Cirenei Simon átveszi a keresztet
Jézus érzései és gondolatai: Kiáltozásokat hallok magam körül. Egy talán csak véletlenül arra járó földművest erőszakkal megragadnak. Minden magyarázkodás nélkül arra kényszerítik, hogy vegye vállára a terhemet. Megkönnyebbülést érzek. Mögém parancsolják őt. Egészen a kivégzés helyéig együtt fogunk menni. Az Isten Országát hirdetve nem egyszer mondtam: „Aki nem veszi vállára keresztjét és nem úgy követ engem, nem lehet a tanítványom”. Most azonban ez a férfi az én keresztemet viszi. Lehet, azt sem tudja, ki vagyok, ennek ellenére segít nekem és követ engem.
Veronika kendőt nyújt Jézusnak
Jézus érzései és gondolatai: Sok nő van a tömegben. Egyiküket arra ösztönzi a kedvesség, hogy közel jöjjön, és megtörölje arcomat. Ez a gesztus egykori találkozások emlékét hívja elő bennem. Az egyikre egy hete került sor. Baráti vacsorán vettem részt Betániában, Márta, Mária és Lázár vendégeként. Mária valódi nárdusszal illatosított olajjal kente meg a lábamat. Meglepetésére azt mondtam neki, hogy őrizze meg ezt az olajat a temetésemre. Látom azt is, ahogy ott ülök a szikári kút szélén. Fáradt és szomjas voltam. Ebben a pillanatban egy szamáriai asszony érkezett egy korsóval. Vizet kérek tőle. Olyan vízre utalok, amely az örök életre szökell. Úgy tűnt, erre az ajándékra várt, hogy megnyissa szívét. Mindent el akart mondani magáról nekem. Csodálkozva láttam, miként ásott mélyre a lelkiismeretében. Úgy tért vissza a faluba, hogy rólam beszélt, és ezt mondta: „Talán ő a Krisztus?”.
Jézus másodszor esik el a kereszt alatt
„Ne légy messze tőlem” Jézus érzései és gondolatai: A fáradtság nem csak fizikai természetű. Valami sokkal mélyebbre hatolóval kell számot vetnem. Tegnap este hosszan imádkoztam az Atyához, a földre borulva. Verejtékem vércseppekhez hasonló. Már beléptem az agóniába. Osztozom abban a legfőbb és nehéz tapasztalatban, amelyet minden, halálhoz közel álló emberi lény átél. Köszönöm, Atyám, hogy ebben a pillanatban elküldtél egy mennyei angyalt, hogy megvigasztaljon engem!
Jézus találkozik a jeruzsálemi asszonyokkal
Jézus érzései és gondolatai: Csak pár napja volt jeruzsálemi bevonulásom. A tanítványok kicsiny köre ünnepelt engem. Így kiáltottak hozzám: „Áldott a király, aki jön az Úr nevében!”. Ez a pillanat fenséges volt a maga egyszerűségében. Még ha a farizeusok láthatólag nem is örültek neki. Az ünneplés nem gátolta meg, hogy elsírjam magam, amikor megláttam a várost. Most, miközben fáradtan haladok a Golgota felé, asszonyok hangja visszhangzik. Engem siratnak, s a mellüket verik.
Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt
Jézus érzései és gondolatai:Földi utazásom a végéhez közeledik. Amikor megszülettem, anyám jászolba fektetett. Szinte egész életemet Názáretben töltöttem. Elmerültem a választott nép történelmében. Mint az Atyától küldött vándor, meghirdettem szeretetének tágasságát, amely nem feledkezik meg senkiről; szeretetének hosszúságát, amely hűséges marad a nemzedékek során át; szeretetének magasságát, a reményt, amely legyőzi a halált is, szeretetének mélységét, amely nem az igazakért küldött el engem, hanem a bűnösökért.
Jézust megfosztják a ruháitól
Jézus érzései és gondolatai: Csöndben állok. Egy látszólag banális gesztus úgy érzem, megaláz. Már órákkal ezelőtt lemeztelenítettek. A gondolatom anyám felé száll, aki itt van. Az én megaláztatásom az övé is. Ily módon az ő lelkét is tőr járja át. Neki köszönhetem a köntöst, amelyet letéptek rólam, s amely az ő irántam való szeretetének jelképe.
Jézust a keresztre szögezik
Jézus érzései és gondolatai: Átszögezik a kezeimet és a lábaimat. Karjaim kitárva. A szögek fájdalmasan belehatolnak a húsomba. A testem tehetetlen, de a szívem szabad, ahogyan önként vállaltam a szenvedésemet is. Azért szabad a szívem, mert szeretet lakozik benne, egy olyan szeretet, amely magába akar foglalni mindenkit. Figyelem azt, aki megfeszít. Azokra gondolok, akik ezt parancsolták neki. Így szólok: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”. Mellettem van két másik, keresztre feszítésre ítélt ember is. Az egyikük arra kér, hogy emlékezzem meg róla az országomban. Igen, ezt mondom neki: „Még ma velem leszel a Paradicsomban”.
Jézus meghal a kereszten
A visszhang bennünk Jézusom, te imádkoztál a kereszten. Pont ily módon élted meg hivatásod és küldetésed csúcsát. Ebben a pillanatban anyádhoz fordultál, valamint János tanítványodhoz. Rajtuk keresztül odafordultál hozzánk is. Anyádra bíztál minket. Azt kérted tőlünk, hogy fogadjuk be őt az életünkbe, hogy ő őrizzen meg minket, ahogyan őrzött téged is. Mély benyomást gyakorol ránk, hogy egy órákig tartó haláltusa során a 21. zsoltár szavaival kiáltottál fel nagy hangon Istenhez. Ezek a szavak az igaz ember szenvedését, de reményeit is kifejezésre juttatják. Lukács evangélista emlékeztet, hogy kevéssel halálod előtt ezt mondtad:„Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet”. Az Atya válasza meg fog érkezni: a te feltámadásod lesz az.
Jézus testét leveszik a keresztről
Jézus, elhagyva ezt a világot, az Atyához ment. Szenvedése megadja nekünk a kegyelmet, hogy e történeten belül fedezzük fel Isten szenvedését az emberért. A szentek azzal viszonozták ezt, hogy tanítvánnyá és apostollá váltak. Mi is erre nyertünk meghívást.
Jézus testét a sírba teszik
A keresztre feszítettek testét arra sem tartották méltónak, hogy rendes temetésben részesüljenek. Ám két tekintélyes ember, Arimateai József és Nikodémus, gondosan megőrizték Jézus testét. „Micsoda kegyelem számomra és számotokra – mondja nekünk Arimateai József –, hogy Jézus tanítványaivá lettünk! Korábban rejtőzködtem. Most ellenben nagy bátorságra leltem magamban. Még Pilátussal is szembeszegültem, hogy megkapjam Jézus testét. Ám a bátorságnál is döntőbb fontosságú volt a szeretet és az öröm. Boldog vagyok, hogy rendelkezésre bocsátottam egy új sírt, amelyet a sziklába vájtak. Ezt mondom nektek: Szeressétek Üdvözítőnket!”